Származás és visszakövetkeztetés
A MACSKA
Mi emberek naponta például 3-6 alkalommal eszünk. Egy szabadban élő macska ezzel szemben eltérő nappali és éjszakai időszakokban akár 16-szor is eszik inkább kisebb adagokat. Az étlapján rágcsálók mellett kisebb falatok, például rovarok is szerepelnek.
Ha ezt megértjük, azt is észrevesszük, hogy – az emberekkel összehasonlítva – az emésztőrendszere teljesen másképp működik.
Ahhoz, hogy egy macskát fajtának megfelelően etessünk, lehetővé kell tenni, hogy nappal és éjszaka bármikor táplálékot vehessen magához. Mivel a házimacska is akkor eszik, amikor lehetősége van rá, nagyon gyakran és mindig csak kis mennyiségeket.
Ha egy házimacskát naponta csak 2-3 alkalommal etetünk, az olyan, mintha mi emberek 14 naponta csak egyszer kapnánk enni. Természetesen akkor mi is sokat ennénk egyszerre, és éhen sem halnánk, viszont ennek megfelelően meg is terhelnénk a szervezetünket. Csak idő kérdése lenne, hogy mikor jelentkeznek komoly egészségügyi problémák.
A KUTYA
A farkas a szabad természetben akár 34 napig is képes élni táplálékfelvétel nélkül. Ahhoz sincsen hozzászokva, hogy naponta többször egyen, és ennek megfelelően alakult ki az emésztőrendszere is. Ezért a farkas gyorsan eszik, és tartalékol. Pontosan úgy, mint a mondásban: „Aki gyorsabban többet eszik, tovább él”!
A farkasok falkában esznek, és a hierarchiájuknak megfelelően. Gyakran sokáig el kell élnie egy farkasnak abból, amit a falka zabálási orgiái során elcsíp. Először a falkavezérek esznek, a legjobb és legnagyobb tápértékű darabokból. Előszeretettel eszik a zsákmányállatok gyomor-béltraktusát. Ebben nagy mennyiségű előemésztett növényi rostok, például gabonafélék vagy fűfélék találhatók, amit előtte a zsákmányállat evett és előemésztett. Ezek bőséges tápanyagot tartalmaznak, és ebben a formában jól hasznosítható a farkasok számára.
A falka többi részének többnyire a színtiszta hús marad – a tetem maradványai. Ebből az éhes farkasok mindent megesznek, ami lenyelhető. A nagy lakmározás után a farkasok félrevonulnak a csoporttól, és a korábban sietősen magukhoz vett táplálékot visszaöklendezik. A megfelelő részeket ekkor ismét megeszik, a nem megfelelőket pedig otthagyják.
Fajtának megfelelő természetes táplálkozás
Ha jól megvizsgáljuk a kutyák fogazatát, egyértelműen felismerhető a ragadozó jelleg. Úgy alakult ki, hogy szempillantás alatt ölni tudjanak, durván aprítsanak és gyorsan nyeljenek. A nyálképződés már a tényleges evés előtt megkezdődik, amely révén a nagy darabokat gyorsan le tudják nyelni. A kígyószerűen mozgó izomkötegek segítségével még a legnagyobb falatok is a gyomorba jutnak! Egy farkasnak nincs ideje a szabad természetben arra, hogy ínyenc legyen! Ettől mi emberek valószínűleg megfulladnánk. A kutyáknál is megfigyelhetők hasonló szokások.
Egy kutyatulajdonosnak tudnia kell, hogy teljesen normális, ha a kutyája a megevett táplálékot esetenként kihányja, és újra megeszi. Azt is észre fogja venni, hogy a hányadék egy kicsit talán már meg lett emésztve. A kutyáknak a farkasokhoz hasonlóan egyfajta tároló gyomruk van, ahol a megevett táplálékot nem azonnal, hanem apránként emésztik meg. A kutyák – akárcsak a farkasok – húsevők, tehát a növényi nyersanyagokat vagy gabonaféléket előemésztett formában vagy nagymértékben oldott állapotban tudják magukhoz venni.
ÖSSZEGZÉS: Ugyan a macskákat és kutyákat a hálószobánkban tartjuk, táplálkozástechnikailag VADMACSKAKÉNT vagy FARKASKÉNT kell tekinteni rájuk. Ha egészségesen akarjuk tartani háziállatunkat, annak egyik legfontosabb feltétele, hogy
Olvassa el a következő részt is: Az etetés lehetőségei A tápok csomagolásán szereplő adatok