Származás és visszakövetkeztetés

A MACSKA

HHázimacskánk a vadmacskától származik. Kb. Krisztus előtt 2 500 évvel háziasították. A vadmacskák táplálkozásának alapját a zsákmányállatok, mint kis rágcsálók és hasonló állatok képezik. Így tehát a macska húsevő, és gyomor-béltraktusa zsákmányállatok megemésztésének megfelelően alakult ki. 
Vadmacska, ragadozó húsevők
Ez azt jelenti, hogy a macska gabonaféléket csak akkor eszik a szabad természetben, ha az a zsákmányállat belsőségeiben előemésztett formában megtalálható. Más állatokkal, vagy akár velünk, emberekkel összehasonlítva egy macska tápanyagfelvételének gyakorisága merőben más!

Mi emberek naponta például 3-6 alkalommal eszünk. Egy szabadban élő macska ezzel szemben eltérő nappali és éjszakai időszakokban akár 16-szor is eszik inkább kisebb adagokat. Az étlapján rágcsálók mellett kisebb falatok, például rovarok is szerepelnek.

Ha ezt megértjük, azt is észrevesszük, hogy – az emberekkel összehasonlítva – az emésztőrendszere teljesen másképp működik.

Vadacska, ragadozó húsevők
A macska megpróbálja táplálékát a lehető leggyorsabban felfalni, mivel a szabad természetben egy rivális hamar megszabadíthatja a zsákmányától. Emiatt a macskák nagyon keveset rágják táplálékukat.

Ahhoz, hogy egy macskát fajtának megfelelően etessünk, lehetővé kell tenni, hogy nappal és éjszaka bármikor táplálékot vehessen magához. Mivel a házimacska is akkor eszik, amikor lehetősége van rá, nagyon gyakran és mindig csak kis mennyiségeket.

A Házimacska  is akkor eszik, amikor lehetősége van rá, nagyon gyakran és mindig csak kis mennyiségeket.

Ha egy házimacskát naponta csak 2-3 alkalommal etetünk, az olyan, mintha mi emberek 14 naponta csak egyszer kapnánk enni. Természetesen akkor mi is sokat ennénk egyszerre, és éhen sem halnánk, viszont ennek megfelelően meg is terhelnénk a szervezetünket. Csak idő kérdése lenne, hogy mikor jelentkeznek komoly egészségügyi problémák.

A KUTYA

A Kutyáink a farkastól származnak! Kutyáink a farkastól származnak! Ezt tudományosan is bizonyították azzal, hogy a kutyák és farkasok DNS-e között mindössze 0,2% eltérés van. A genetikai tanulmányok szerint a farkast ugyan már 135 000 évvel ezelőtt háziasították a ma ismert kutyává, a kutyák étkezési szokásai a farkasokéhoz képest szinte mit sem változott!

A farkas a szabad természetben akár 34 napig is képes élni táplálékfelvétel nélkül. Ahhoz sincsen hozzászokva, hogy naponta többször egyen, és ennek megfelelően alakult ki az emésztőrendszere is.  Ezért a farkas gyorsan eszik, és tartalékol. Pontosan úgy, mint a mondásban: „Aki gyorsabban többet eszik, tovább él”!

Farkas, ragadozók

A farkasok falkában esznek, és a hierarchiájuknak megfelelően. Gyakran sokáig el kell élnie egy farkasnak abból, amit a falka zabálási orgiái során elcsíp. Először a falkavezérek esznek, a legjobb és legnagyobb tápértékű darabokból. Előszeretettel eszik a zsákmányállatok gyomor-béltraktusát. Ebben nagy mennyiségű előemésztett növényi rostok, például gabonafélék vagy fűfélék találhatók, amit előtte a zsákmányállat evett és előemésztett. Ezek bőséges tápanyagot tartalmaznak, és ebben a formában jól hasznosítható a farkasok számára.

A falka többi részének többnyire a színtiszta hús marad – a tetem maradványai. Ebből az éhes farkasok mindent megesznek, ami lenyelhető. A nagy lakmározás után a farkasok félrevonulnak a csoporttól, és a korábban sietősen magukhoz vett táplálékot visszaöklendezik. A megfelelő részeket ekkor ismét megeszik, a nem megfelelőket pedig otthagyják.

Fajtának megfelelő természetes táplálkozás

Ha jól megvizsgáljuk a kutyák fogazatát, egyértelműen felismerhető a ragadozó jelleg. Úgy alakult ki, hogy szempillantás alatt ölni tudjanak, durván aprítsanak és gyorsan nyeljenek. A nyálképződés már a tényleges evés előtt megkezdődik, amely révén a nagy darabokat gyorsan le tudják nyelni. A kígyószerűen mozgó izomkötegek segítségével még a legnagyobb falatok is a gyomorba jutnak! Egy farkasnak nincs ideje a szabad természetben arra, hogy ínyenc legyen!  Ettől mi emberek valószínűleg megfulladnánk. A kutyáknál is megfigyelhetők hasonló szokások.

Egy kutyatulajdonosnak tudnia kell, hogy teljesen normális, ha a kutyája a megevett táplálékot esetenként kihányja, és újra megeszi. Azt is észre fogja venni, hogy a hányadék egy kicsit talán már meg lett emésztve. A kutyáknak a farkasokhoz hasonlóan egyfajta tároló gyomruk van, ahol a megevett táplálékot nem azonnal, hanem apránként emésztik meg. A kutyák – akárcsak a farkasok – húsevők, tehát a növényi nyersanyagokat vagy gabonaféléket előemésztett formában vagy nagymértékben oldott állapotban tudják magukhoz venni.

ÖSSZEGZÉS: Ugyan a macskákat és kutyákat a hálószobánkban tartjuk, táplálkozástechnikailag VADMACSKAKÉNT vagy FARKASKÉNT kell tekinteni rájuk. Ha egészségesen akarjuk tartani háziállatunkat, annak egyik legfontosabb feltétele, hogy

fajtának megfelelően etessük őket.

Olvassa el a következő részt is:  Az etetés lehetőségei A tápok csomagolásán szereplő adatok

Ha kölyök jön a házba

Kölyök képzés – tanácsok és tippek – pozitív megerősítés